Kopás a forgácsolóéleken

Az egyes anyagok előnyeinek és korlátainak megértéséhez, fontos, hogy ismerjük a különböző kopási mechanizmusokat, amelyek a forgácsolószerszámokra hatnak.

Hátkopás

Abrazív

A leggyakoribb kopásfajta, és leginkább előnyben részesített, mivel tervezhető és stabil szerszám éltartamot tesz lehetővé. Hátkopás abrázió következtében keletkezik, melyet a munkadarab anyagában lévő kemény részecskék okoznak.

Kráteres kopás

Kémiai

Kráterkopás a lapka homlokoldalán következik be. Ez egy kémiai reakció a munkadarab anyaga és a forgácsolószerszám között, melyet felgyorsít a forgácsolási sebesség. A túlzott kráterkopás gyengíti a forgácsolóélt, és töréshez vezet.

Élrátétképződés (BUE)

Tapadó

Ezt a fajta kopást az okozza, hogy a forgács nyomás hatására ráheged a lapkára. Leggyakoribb kenődő anyagok megmunkálásakor (például kis széntartalmú acél, rozsdamentes acél és alumínium). A kis forgácsolási sebesség elősegíti az élrátétképződést.

Csorbulásos kopás

Tapadó

A lapkakopást lokalizált károsodás jellemzi mind a homlokfelületén, mind a hátoldalán a fogásmélység vonalában. Ennek oka az adhézió (forgácsok nyomás miatti hegedése) és az edzett felület deformációja. Ez a legáltalánosabb kopásfaja rozsdamentes acélok és HRSA megmunkálásánál.

Képlékeny alakváltozás

Hő

Képlékeny alakváltozás következik be a forgácsolószerszám-anyag meglágyulásakor. Ez akkor fordul elő, ha a forgácsolási hőmérséklet túl magas egy adott minőséghez. Általánosságban a keményebb minőségek és a vastagabb bevonatok használatával a képlékeny alakváltozás elkerülhető.

Hő okozta repedések

Hő

Ha a forgácsolóélen a hőmérséklet hirtelen változik forró és hideg között, több repedés is kialakulhat a forgácsolóélre merőlegesen. A hő okozta repedések a megszakított forgácsoláshoz köthetők (gyakori a marási műveletekben), a hűtőközeg-használat pedig tovább erősíti a jelenséget.

Él kitöredezése/törése

Mechanikai

Élkitöredezést vagy -törést okozhat a túl nagy mechanikai húzófeszültség. Ezek a feszültségek számos okból adódhatnak, mint például a forgács által okozott ütőmunka, túl nagy fogásmélység vagy előtolás, homokzárványok a munkadarabban, élrátétképződés, rezgések vagy túlzott kopás a lapkán.