A globális nyomás gyakorlati cselekvéssé alakítása

Az újrahasznosítható anyagokat a világ „hetedik erőforrásaként” ismerik el a víz, a levegő, a szén, az olaj, a földgáz és az ásványi anyagok mellett. A gyártás területén ez az elismerés egyre inkább a versenyképességhez kapcsolódik, ugyanakkor a környezeti felelősség mellett is fontos szerepet játszik. Egy olyan világban, amelyet az anyaghiány, az ellátási lánc volatilitása és a környezeti hatások folyamatos ellenőrzése jellemez, az újrahasznosítás stratégiai prioritássá vált. A 2026-os Újrahasznosítás Világnapja alkalmából Patrik Eurenius, a gyártási megoldások fenntarthatósági és EHS vezetője és fémforgácsolás szakértő, a Sandvik Coromant, elmagyarázza, hogyan használhatják ki a gyártók az üzleti előnyöket azáltal, hogy a fenntarthatósági törekvéseket operatív cselekvésre fordítják.

Egy nyomás alatt álló globális újrahasznosítási rendszer

A legutóbbi Circularity Gap Report 2025 szerint a globális gazdaságban évente felhasznált anyagoknak csak 6,9 %‑a származik újrahasznosított forrásokból, ami rávilágít arra, hogy a visszanyert anyagok felhasználása a növekvő tudatosság ellenére még mindig nagyon alacsony. Emellett számos ipari fém földrajzilag koncentrált, ami geopolitikai és árképzési kockázatnak teszi ki a gyártókat.

A világon mintegy hétmillió tonna volfrámtartalék található — ez a porkohászati keményfém szerszámok egyik alapanyaga —, ezért az ellátás hosszú távú fenntartása elengedhetetlen. Ez az anyag a porkohászati keményfém körülbelül 75 %‑át teszi ki, ami azt jelenti, hogy elérhetősége és árstabilitása közvetlenül hat a szerszámgyártókra és ügyfeleikre.

Az iparágak digitalizálásával és bővülésével a nagy teljesítményű anyagok iránti kereslet csak nő. Mivel a bányászat és az elsődleges kitermelés egyaránt szén‑dioxid‑intenzív és jelentős környezeti terheléssel jár, az újrahasznosítást többre kell tekinteni, mint hulladékkezelési megoldásra: stratégiai eszközzé vált az erőforrások megőrzésében és a hosszú távú ellenálló képesség megerősítésében.

Mérhető változás a gyártásban 

Bár a nettó zéró ütemtervek, a Scope 3 kibocsátáscsökkentés és a körforgásossági kötelezettségvállalások arra ösztönözték a gyártókat, hogy ambiciózus fenntarthatósági célokat tűzzenek ki, az iparág még mindig messze van attól, hogy ezeket napi szinten megvalósítsa.

A mai kihívás egyre inkább az egyértelmű üzleti érték bemutatása — különösen egy olyan piacon, ahol költségnyomás és ellátási bizonytalanság érvényesül. A gyártók számára ez azt jelenti, hogy a fenntarthatósági kezdeményezéseknek működési és gazdasági előnyöket is kell hozniuk. A körkörös gyártás olyan területet kínál, ahol a környezetvédelmi célok és az üzleti előnyök találkozhatnak: például nagy értékű anyagok, mint a keményfém visszanyerésével és újrafeldolgozásával csökkenthető a primer anyagoktól való függőség, és mérsékelhető a szerszámokban és alkatrészekben lévő beágyazott szén‑dioxid.

Amikor a volfrám ára rekordmagasságban van, az anyagvisszanyerés segíthet a gyártóknak a költségek kordában tartásában és az erőforrás‑biztonság javításában. A precíziós megmunkálásnál, ahol az anyagteljesítmény nem veszélyeztethető, ez különösen fontos. Az értékes anyagok visszanyerése a minőségi követelmények megtartása mellett praktikus módot nyújt arra, hogy a fenntarthatósági célokat összekapcsoljuk a működési rugalmassággal.

Az operatív cselekvés biztosításához az újrahasznosítást be kell illeszteni az alapvető munkafolyamatokba — nem szabad külön, külső fenntarthatósági projektként kezelni. Ez átlátható logisztikát, megbízható feldolgozást és mérhető hatásadatokat követel meg, amelyek tájékoztathatják a beszerzési és jelentéskészítési döntéseket.

Körkörös termelés a gyakorlatban 

A porkohászati keményfémet régóta a körkörös gyártáshoz alkalmas anyagként tartják számon. A Sandvik Coromant évtizedek óta támogatja a keményfémek újrahasznosítását, felismerve a volfrám és más anyagok kopott forgácsolószerszámokból történő visszanyerésének értékét.

A keményfém lapkák többsége két módszerrel hasznosítható újra. A mechanikai újrahasznosítás magában foglalja a kopott szerszámok zúzását, őrlését és tisztítását, míg a kémiai folyamatok savakat vagy oxidációs pörkölést alkalmaznak ammónium‑paratungstate (APT) előállításához, amely egy nagy tisztaságú köztes termék. Mindkét esetben a visszanyert volfrám egyenértékű vagy ahhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az újonnan bányászott anyag, ami lehetővé teszi új forgácsolószerszámok gyártásában való újrafelhasználását. Más anyagokat, például a kobaltot, felelősen kezelnek a szakterületen működő újrahasznosító partnerek.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Global Critical Minerals Outlook 2025 című jelentésére reagálva Jennifer Layke, a World Resources Institute globális igazgatója azt mondta: „Az újrahasznosítás nem pusztán a hulladék elterelése — az anyagellátási láncok megerősítésének része. Meg kell találnunk a módját, hogy kevesebbet bányásszunk: az elhasználódott termékekből visszanyert ásványok újrahasznosításával, a figyelmen kívül hagyott hulladékáramok kihasználásával és olyan rendszerek tervezésével, amelyek kevesebb anyagra támaszkodnak.” Ezek a megjegyzések alátámasztják, miért kell az olyan körkörös programoknak, mint a keményfém visszavásárlási rendszerek, működési prioritássá válniuk, és a termelés és a döntéshozatal élvonalába kerülniük.

A körforgásosság mérhetővé tétele

A Sandvik Coromant a körkörös gyártást a porkohászati keményfém visszavásárlási programjába ágyazta, amely lehetővé teszi a gyártók számára, hogy visszajuttassák a kopott lapkákat és tömör szerszámokat, hogy az anyag visszanyerhető és új termékké dolgozható legyen. Az ügyfelek újrahasznosító tartályokat kapnak, amelyeket a használt keményfém szerszámokkal megtöltve egyszer összegyűjtenek, így egyszerű utat biztosítanak az anyagvisszanyeréshez a normál munkafolyamatokon belül. A visszanyert anyagot az aktuális piaci áron vásárolják meg, ami azt jelenti, hogy a gyártók bevételhez juthatnak az egyébként selejtezett kopott szerszámokból.

A kopott szerszámlapkák visszavásárlásával és azok új eszközök gyártásában történő újrafelhasználásával a Sandvik Coromant értékes, zárt anyaghurkot hoz létre a megmunkálási műveletek és a szerszámgyártás között.

Az újrahasznosított keményfémből történő szerszámgyártás előnyei a szén‑dioxid‑kibocsátás jelentős csökkenésében is megmutatkoznak a primer anyagból történő gyártáshoz képest, miközben a volfrám és más értékes erőforrások forgalomban maradnak. A Sandvik Coromant számításai szerint a termékportfóliójában használt anyagok mintegy 85 %‑a újrahasznosított, és a vállalat 2030‑ra 90 %‑os körforgási célt tűzött ki.

A Global Recycling Day emlékeztet arra, hogy az erőforrások megőrzése közös felelősség. A gyártók számára azonban a hangsúlynak túl kell mutatnia a tudatosságon: az újrahasznosítás többé nem csupán a hulladékgazdálkodásról szól, hanem az erőforrásokkal való gazdálkodásról és a felelősségvállalásról. A fenntartható gyártás jövőjét nemcsak az ambíciók, hanem azok a rendszerek határozzák meg, amelyeket a körforgás megvalósítása érdekében létrehozunk.

Ha többet szeretne megtudni a Sandvik Coromant fenntarthatósági kezdeményezéseiről, látogasson el ide: sandvik.coromant.com/sustainable-business/.

Sandvik Coromant 

Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt a Sandvik Coromant szerszámmegoldásokat szállít a világ gépészeti ipara számára. Több mint nyolc évtized gyakorlati tapasztalata gazdag tudást adott nekünk a fémforgácsolás és a megmunkálás terén. Ez a szakértelem minden kihívást az innováció, az együttműködés és a progresszív megoldások lehetőségévé alakít. Célunk, hogy a hatékonyság és a növekedés előmozdításával pozitív változást idézzünk elő, és olyan jövőt alakítsunk, ahol az innováció virágzik. A Sandvik globális ipari vállalatcsoport részeként a Sandvik Coromant együtt alakítja a jövőt.

További információkért látogasson el www.sandvik.coromant.com vagy csatlakozzon a beszélgetéshez a közösségi médiában.

Elérhetőségek szerkesztői megkeresések esetén:

Anne Björck – Média‑ és külkapcsolati vezető – Sandvik Coromant 

Tel.: +46 706163274 

E‑mail: anne.bjorck@sandvik.com